kobak pont org

Kategória:

  • 44 millió új tanárra van szükség 2030-ig

    44 millió új tanárra van szükség 2030-ig

    Mondja ezt az UNESCO jelentése. Egyébként ezelőtt 2 évvel. És biztosan nem készült volna ez a blogposzt, ha nincs ez a bejegyzés, kérdés a Facebookon a ChatGPT magyarul csoportban.

    UNESCO — Globális tanári jelentés (2024)

    Ez a hivatkozott dokumentum címe. Azaz a dokumentum még akkor íródott, amikor az AI még nagyon gyerekcipőben járt. Ha 2024 év elején megjelent, akkor ennek a dokumentumnak az elkészülésében még alig tudott segíteni a ChatGPT. 🙂

    Első fontos dolog, minden hírnek menjünk utána és nézzük meg milyen kontextusban kerül elő. Az ellenőrzés fontosságáról itt írtam.

    A tanárhiány — kulcsszámok

    • 44 millió tanárra lenne szükség világszerte 2030-ig (2016-ban még 69 millió volt a becslés) — ez a jelenlegi tanári állomány felének felel meg
    • Ebből 31 millió középiskolai, 13 millió általános iskolai tanár kell
    • A hiány 58%-a a lelépők pótlása, csak 42% új pozíció
    • Szubszaharai Afrika: 15 millió tanár kell egyedül (növekvő iskoláskorú népesség)
    • A gazdag országokban is válság van — nem tudják pótolni a kilépőket (Franciaország, Hollandia, Anglia, Japán, USA)
    • Az általános iskolai tanárok lemorzsolódása majdnem megduplázódott: 4,6% (2015) → 9% (2022)
    • Kanadában, az UK-ban, az USA-ban a pályakezdő tanárok 40%-a 5 éven belül otthagyja a pályát
    • A hiány fedezésének költsége: évi ~120 milliárd dollár (ebből Szubszaharai Afrika ~39 mrd USD, azaz +79%-os költségvetés kellene)

    Lépjünk ki a saját burkunkból

    A beszélgetés és a csoport, ahol a kérdés felmerült, hogy valóban kell-e 44 millió tanár vagy jönnek a robotok és az AI egy szűk burok egymás közötti csevegése.

    Előszöris a fenti adatokból (amit egyébként a hermes agentem szedett ki a dokumentumból 1 perc alatt és rakott nekem így össze) rögtön látszik, hogy nem 44 millió plusz tanár kell, hanem nagy része a jelenleg nyugdíjba vonulók pótlása. 58%. Ha a 44M-ből leveszem az 58%-ot, akkor maradt kb. 18.5M.

    A 44 millió soknak tűnik, de világviszonylatban már nem is annyira sok így.

    Kellenek (új) tanárok az AI korában?

    Legtöbb tanárképzést ezzel a kérdéssel kezdem. Szükség van-e humanoid tanárokra az AI korában. És a válasz az, hogy igen.

    Ugyanazt kell tanítani, mint x éve tanítottunk? A válasz az, hogy nem.

    És a két kérdést egyszerre kell feltenni. Ha a tanár feladata a tananyag visszamondása, amit megtanult az egyetemen vagy otthon kijegyzetelt a tankönyvből, akkor egyáltalán nincs szükség tanárokra. De ebben az esetben nem az AI, hanem már a képmagnó le kellett volna, hogy váltsa a tanárt. Hiszen egy jó felvétel, s csak egy play gomb megnyomása minden tanárhiányt, minden problémát megoldana.

    Tudjuk, hogy nem erről szól a tanítás. Én sem ezért tanítok. A tanítás során egy kis faragatlan emberkéből érett ember lesz. Ez egy folyamat, aminek részesei lehetünk, s ebbe a fejlődésbe tehetjük bele azt, amink van. Nem csak a matematika közép vagy emeltszintű érettségire készítem fel a diákjaimat, hanem gondolkodni tanítom, megmutatom mire tudja használni a tudását, mi értelme van annak, hogy változik a világ, mit csinál az AI, …

    Mit tanítunk?

    Conrad Wolframmal beszélgettünk egy konferencia után kb. 1 éve Washingtonban. És azt mondata, hogy nem csak azt kell megváltoztatnunk, ahogyan tanítunk az AI korában, hanem azt is, amit tanítunk.

    Mit tanítunk, miért tanítjuk? A magyar oktatási rendszer kimenetvezérelt. Minden az érettségiről szól. Arra készítünk fel, az határozza meg, hogy mit kell a diáknak tudnia. Benne lesz az érettségiben? Hangzik oly sokszor a varázskérdés, s ha a válasz nem, akkor koppannak a tollak az asztalon, kikapcsolnak az agyak, hiszen ez akkor nem számít.

    A legnagyobb változás, amire szükség lesz, az a kimenet igazítása a 21. századi körülményekhez. Kis módosítással, de ugyanazt tanítjuk az AI korában, amit nagyszüleink tanultak a világháborúk korában.

    Az oktatásnak mi a célja?

    Miért megy iskolába a gyerek? Mert kötelező. De tényleg csak ezért járnak a gyermekeink iskolába? Tizenhárom évvel ezelőtt kint jártam Kambodzsában. Vasárnap megkértek, hogy tartsak az egyetemen egy képzést. Ódzkodtam tőle. Szegény diákoknak ne kelljen már miattam vasárnap bemenni az egyetemre.

    Végül beadtam a derekam és életem egyik legmeghatározóbb élményében volt részem. Az egyetem tömve volt. Diákok tanították egymást, tanultak, beszélgettek. Ritkán volt akkora figyelem előadáson, mint akkor.

    Kambodzsában az egyetlen lehetőség a kitörésre a tanulás. És ezt értik. És akarnak tanulni.

    Mi nálunk a tanulás célja? Miért csinálunk iskolát? Erre a kérdésre kell választ adnunk. És utána beszéljünk arról, hogy az AI hogy tud ebben segédeszközzé válni. Nem az AI köré kell oktatást építeni, nem a mostaniba kell beleerőszakolni. Újra kell gondolni.

    Ehhez viszont szembe kell nézni azzal,hogy valami mást fognak tanulni a gyermekeink, mint mi tanultunk. Nem leszünk okosabbak náluk, nem tudjuk azt mondani, hogy ezt én is megtanultam ennyi idősen…

    Merjük-e újragondolni az oktatást?

  • A ChatGPT kitalált egy fesztivált, és tényleg odautaztak

    A ChatGPT kitalált egy fesztivált, és tényleg odautaztak

    Hallottad már, hogy valaki elutazik egy fesztiválra, ami nincs?

    Én sem. Egészen mostanáig.

    Jurilovcára, egy Duna-deltai faluba turisták tömege érkezett meg egy halászléfesztiválra. Ami idén nem volt. A ChatGPT-nek ezt viszont senki nem mondta el, úgyhogy nyugodt szívvel küldte oda az embereket. A Telex írta meg.

    Nemrég a hírösszefoglalóban meséltem, hogy Amerikában túrázókat kellett menteni egy hegyről, mert a Geminire hallgattak. De hát azok amerikaiak…

    Most meg itt van, nem is annyira messze.

    Az vesse rájuk az első követ

    Ilyenkor mindenki nagyon okos. Hogy lehet valaki ekkora barom, hogy a Geminivel szervez meg egy hegyi túrát. Hogy lehet valaki ekkora lúzer, hogy a ChatGPT-től kérdezi meg, lesz-e idén halászlé.

    Aztán gondolj bele.

    Hány házi feladat, beadandó és e-mail ment el úgy, hogy AI írta, és senki nem olvasta át? Nálam is volt ilyen. Nem házi feladat, de előfordult, hogy nem ellenőriztem, ami készült. Csak ezek az esetek nem kapnak ekkora publicitást. De biztos vagyok benne, hogy nem ez a két hír lesz az utolsó ebben a kategóriában.

    Ellenőrzés

    Hányszor mondjuk el matekórán, hogy az egyenleteket ellenőrizni kell. És ezzel egy olyan rutint lehetne elsajátítani, ami abban segít, hogy minden helyzetben, ellenőrzöm mit kaptam, ellenőrzöm az eredményt, a forrást, az uticélt, a levelet, a házit, mindent.

    Az ellenőrzés nem több órás munkafolyamat. Nem saját magunk szívatása. Az ellenőrzés gyors és hatékony is lehet. De ehhez meg kell ezt is tanulni. És akkor, amikor a feladat megoldása, a munkafolyamat gyors (mert az AI segít, vagy akár megcsinálja helyettünk), akkor sokkal-inkább felmerül a kérdés, hogy miért sajnálod az időt az ellenőrzésre?

  • 5 rövid hír mindenkinek az AI világából

    5 rövid hír mindenkinek az AI világából

    Ötóránként. Nem naponta. Ez most már a Gemini Notebook, ami bevezetett egy 5 órás limitet a korábbi napi limittel szemben. Ráadásul az új limit erőforrás felhasználást figyel és nem x db audió, meg y db prezentációra vonatkozik.

    Elméletben ez jobb az eddigi megoldásnál. Leglábbis ezt írta az X-en a GeminiNotebook.

    Ha kifogytál az erőforrásból, lefoglalhatsz a következő ötórás ablakból. Este elindítod, alszol rá nyolcat, reggelre kész. Ehhez van egy generate now és egy generate later gomb.

    De az X csatornán gyorsan ki is tettek egy újabb hírt, itt vannak a shortok.

    Ha a Notebook érdekel, egy korábbi videóban az infografika stílusokat vettem végig. Az még mindig áll, csak a szolgáltatás neve változott azóta. Most már nem NotebookLM, csak Notebook.

    Közben a ChatGPT-be megérkeztek a hirdetések. Az ingyenes fiókban nincs többé limit, korlátlanul lehet csetelni, cserébe reklámoznak. Azt mondják, a hirdetés nem befolyásolja a választ. Lehet. Attól még zavaró, ha beszélgetés közben érkeznek a reklámok. Kiváncsi vagyok, mikor érkezik az első vibe kódolt ChatGPT reklámblokkoló. 🙂

    Ami viszont tényleg hasznos: az ideiglenes csevegésnél már választhatsz, hogy a ChatGPT használja-e a rólad tárolt tudást. Unpersonalized módban olyan, mintha aznap regisztráltál volna.

    Van a videóban Claude Fable 5.1, Google Pics és Gemini 3.8 Flash is. Végére meg egy izgalmas kirándulós sztori is bekerült. Geminivel a szakadékba…

  • AI böngészők: az Atlastól a ChatGPT-be épített böngészőig

    AI böngészők: az Atlastól a ChatGPT-be épített böngészőig

    Kevesen tudnak rólunk annyit, mint a böngészőnk és a telefonunk. A böngésződ tudja, mikor nyitod meg a Facebookot. Tudja, mikor dolgozol és mikor nem. És most éppen azt is tudja, hogy ezt olvasod.

    Eddig ez valahogy belefért. A böngésző egy program volt, ami megjeleníti az oldalakat. De a nap végén bezártad és az információ ott maradt. Aztán jött az AI, és beköltözött oda (is).

    Az elején még te vitted a cuccot az AI-hoz. Beírtad, hogy chatgpt.com, csináltál valamit, bezártad.

    Aztán jöttek a kiegészítők a böngészőbe, Sider, Monica, ilyesmik. Ez még csak egy plugin volt. Amit aktiválni tudtál, ha kellett, de igazából már kicsit beengedted az AI-t a böngésződbe. Te döntöttél róla.

    A fordulópont az, amikor megfordult a dolog. Nem az AI-t tették a böngészőbe, hanem a böngészőt építették az AI köré. Dia, Comet, Strawberry. Tavaly ősszel írtam róluk egyszer már.

    Itt érdemes megállni. Ezekben a böngészőkben nincs privát szférád.

    Nem korlátozott. Nincs. Az AI ott ül a rendszer közepén, és pontosan tudja, mikor néztél rá a Messengerre. És ez miért baj? Nem feltétlenül baj, de sok esetben ebbe senki nem gondol bele. Nem gondolja végig, hogy mindenhova beengedi az AI-t, az mivel járhat.

    Mielőtt valaki riogatással vádolna, nem erről van szó. Csak szeretném, hogy figyeljetek oda. Legyenek ezek a döntések tudatosak. És miután mindebbe belegondoltál és azt mondod, hogy Neked ez így jó, akkor nyomj rá a gombra.

    A videóban meg is mutatom, mit jelent ez. Megkérem a Strawberryt, hogy keresse meg a mai AI-híreket és foglalja össze őket. Aztán rákattint a második hírre.

    Aztán az OpenAI csinált egy Atlas nevű böngészőt. 2025 októberében jelentették be, néhány hete meg kivégezték. Kevesebb mint egy évet élt meg az Atlas.

    Helyette visszamentek a Chrome-ba, kiterjesztésként. A Claude egyébként végig ezt csinálta, ott volt előbb.

    Most meg jött egy újabb fordulat, a böngésző a ChatGPT és a Claude asztali appjában van benne. (Így az atlas projekt tulajdonképpen integrálódott a ChatGPT appba, ahogy a Codex és a ChatGPT alkalmazás is egy applikációként folytatta)

    Ez nekem sokkal szimpatikusabb, mint ami eddig volt. Egy alkalmazás, azon belül a böngésző. Hogy ez most egy állomás vagy már a végállomás, azt nem tudom.

    A videóban bemutatom, hogy működik.

    A Claude-ban van egy fura dolog. Nem tudsz csak úgy böngészőt nyitni, nincs rá gomb. El kell indítanod egy feladatot, és akkor megérkezik. A ChatGPT-ben viszont nyitsz egy chatet, kihúzod a sidebart, és ott is van.

    Ezek a változások, AI plugin, saját böngésző, böngésző az AI appba… , pillanatok alatt történnek körülöttünk. Kapkodjuk a fejünket, s néha jön az AI sokk. Soha nem volt ennyire gyors a változás, de ugyanakkor soha nem volt ennyire fontos, hogy kövessük mi történik és folyamatosan tanuljunk, képezzük magunkat.

  • YouTube kalandok

    YouTube kalandok

    A YouTube fiókom él már több, mint egy évtizede. Az elején ha kitartóan tettem volna fel videókat, ma hol tartanék… Elkalandoztam.

    Az utóbbi időben, amikor épp olyan hír, fejlesztés jön szembe, akkor csinálok egy videót. Ezekben én szereplek, egy kis képernyővideó, semmi extra.

    Aztán viszont egy hete kitettem egy videót és felkapta az algoritmus, s lett rajta 10k megtekintés. Ez tisztában vagyok, hogy egy sztár youtubernél egy gyengébben teljesítő videó, ami után letargiába kerül és újragondolja az életét, de nekem megdöbbentő volt látni az óriási érdeklődést.

    És a rengeteg kommentet, amire igyekeztem reagálni is. De azt kell, hogy mondjam, vagy én vagyok öreg (tudom, most mit mondanál, inkább ne…) vagy ez a YouTube egy nehéz terület. „Túl lassan beszélsz…”, „…annyira jó, hogy nyugodtan, nem kapkodva mondod el…” Aha. És akkor ezeket az ember elolvassa, s gőze sincs, hogy mit kéne csinálni, mert egyiknek ez kell, másiknak meg amaz. 🙂 Mielőtt aggódnál, nincsenek emiatt álmatlan éjszakáim, de igyekszem tanulni, épülni a hozzászólásokból is. Amikből lehet.

    YouTube-on sikert elérni nehéz

    Lehet, hogy ha nem oktatás, tudománykommunikáció és hasonló irányból próbálnám megközelíteni a YouTube közönségét, akkor egyszerűbb lenne. Így viszont 1-1 videó nézettsége néhány száznál abba is marad. Ami szerintem szuper egyébként, de ebből nem lehet megélni. Pedig ez sok mai fiatal álma.

    Kívülről oly egyszerű. Csak felteszel egy videót, megnézik sokan, nem kell semmit csinálni és dől a lé. Hát ez nem így megy.

    Apró örömök

    Hatalmas hír, már hónapok óta alulról nyalogatja a nézettség azt a küszöböt, ami ahhoz kell, hogy bekerüljek a partner klubba. Lehet most már szuperköszit meg hasonló nagyon hasznos dolgokat nyomni. De még ennél is van jobb!

    Mostantól elérhetem a supportot is! Nem tudtam, hogy ehhez YouTube partnernek kell lenni. De most már az vagyok. Ha üzennétek valamit a supportnak, ezekszerint át tudom már adni. 🙂

    Kicsit szarkasztikus lett ez a bejegyzés, pedig eredetileg nem annak szántam. Innen látod, hogy az írásaim pont annyira csaponganak, mint a videóim. A nézettség is emiatt ugrál fel-le. Közben már kint a következő videó, ami nem hiszem, hogy akkora siker lesz, de egy fontos témát próbáltam körbejárni, ez pedig a böngészők és az AI.

  • Ingyen korlátlan ChatGPT, vízjel a Claude-on – 9 AI hír

    Ingyen korlátlan ChatGPT, vízjel a Claude-on – 9 AI hír

    Augusztus vége. Még be sem csengettek, de az AI cégek nem pihentek a nyáron.

    Csináltam belőle egy videót. Kilenc hír, amit tényleg érdemes tudni:

    A lényeg a videóból: a ChatGPT az ingyenes felhasználóknak is korlátlan lett. Tényleg korlátlan, csak nem mindenben. Szöveges chat igen, képgenerálás nem. És a Luna modellel, ami az 5.6-os családban a leggyengébb.

    Leggyengébb. Most éppen. Ez a modell fényévekkel jobb, mint az a ChatGPT, amit korábban kétszáz dolláros paywall mögé raktak.

    Közben a Gemini megengedi, hogy leszedd a vízjelet a generált képekről. A videóban végig is kattintom: fogaskerék jobbra lent, Media watermark, kikapcs. Nálam alapból ki volt kapcsolva. Nézd meg, Nálad mi a helyzet.

    Csak ne gondold, hogy ezzel eltűnt a nyom. A Google beleteszi a SynthID-t, az meg nem látszik. Feltöltöd a képet a Geminibe, és megmondja, hogy ő csinálta-e. A vízjel eltűnt, az azonosítás nem.

    A Claude augusztus másodikától mindent vízjelez, nem csak a képeket, az EU AI Actjével együttműködve. Ez nem baj, csak tudni kell róla. Ezzel együtt óriási felháborodást váltott ki, sokan lemondták emiatt a Claude előfizetésüket.

    A videóban van még Claude Academy, Claude Cowork a weben (a ChatGPT Workről külön videó is volt), ChatGPT for Teens korbecsléssel, meg az Alibaba Qwen 3.8-Maxa. Mert nem csak Amerika létezik.

  • Első WordPress pluginem

    Első WordPress pluginem

    Van egy WordPress pluginem, amit én… találtam ki. Mert kellett. És megcsinálta az AI, és fent van a WordPress hivatalos pluginjei között. És ha ezt most Bluesky vagy Mastodon vagy LinkedIn-en olvasod, akkor a plugin miatt van.

    Ne szaladjunk ennyire előre! Még egyetemi éveim alatt kezdtem webszerver üzemeltetésbe, aztán webfejlesztésbe, kisebb, nagyobb WordPress projektekbe. Ezt csak azért jelzem, hogy nem teljesen vakon vágtam bele a projektbe. 🙂 Aztán ez az szépen lassan alábbhagyott. Viszont itt ez a blog és az utóbbi években a közösségi média teljesen kaotikussá vált, már nem csak Twitter, Facebook hanem minden is van. Ami jó, de megnehezíti azt, hogy a tartalmakat mindenhova eljuttassuk.

    A blogon futott a Jetpack plugin, ami jó volt egy darabig, de nem mindig. Egyrészt egy óriási monstrum, másrészt nem volt megbízható abban, hogy tényleg elküldje a bejegyzéseket. Mondhatni elég random módon működött. Letöröltem, majd próbálkoztam sok egyéb megoldással. Végül arra jutottam, hogy itt az AI, ha tudok vele tananyagot csinálni, akkor miért ne tudnék egy WordPress plugint készíteni.

    Elkészült a plugin, teszteltem, működik. Először csak Mastodon és Bluesky, aztán beletettem a LinkedIn megosztást is (az kicsit macerás, mert kell hozzá developer fiók, meg saját alkalmazást csinálni, stb. Nem nehéz, csak sokat kell kattintgatni). Miután megelégedéssel használtam már pár hetet, gondoltam miért ne tehetnénk ki, hogy mások is használni tudják.

    Becsomagoltattam, s beküldtem a WordPress plugin adatbázisba. Tegnap óta pedig ott van és bárki használhatja.

    Amikor van fent több tízezer plugin van, akkor miért érdekes, hogy lett még egy? Mert ezt én csinálta(tta)m. Mert proof of concept, lehet AI-val tényleg értelmes dolgokat is csinálni.

    És lehetséges, hogy senki másnak nem lesz hasonló problémája, mindenki boldog a mostani Jetpack vagy hasonló megoldásokkal. Akkor marad a felhasználószám 10 alatt. 🙂

    Ha valaki mégis kipróbálná, a plugin itt érhető el: https://wordpress.org/plugins/kobak-social/

  • automatikus fordítás nem (mindig) jó

    automatikus fordítás nem (mindig) jó

    Nemsokára kiteszek egy videót majd a YouTube csatornára, ami arról szól, hogy az AI nem csinál meg mindent helyetted. És ha nem tanulsz, nem fejleszted magad, akkor hiába van AI, nem lesz értelmes, igazi segítőd.

    De most nem erről, hanem egy másik egészen érdekes jelenségről gondoltam csak írok. De a dolog most épp a YouTube-on jött szembe. Az utóbbi években kedvenc sportom a kitesurf. Ha fúj a szél és lehetőség van rá, akkor vízen, havon vagy csak a mezőn egy ernyőre csatlakoztatva csúszom.

    Ennek kapcsán jött szembe Wilko videója. Wilko egy német oktató, s a német tartalmakat a YouTube automatikusan fordítja angolra. Ami szuper, mert nagyobb elérés, nem csak a saját nyelvterületen, stb. Ennél a videónál nem túl szerencsésen:

    Mint látható, a „Richtig poppen” az angol változatban „Fuck properly” fordítást kapta. A kettő semmiképpen nem jelenti ugyanazt. 🙂 A poppolás az elugrásnál lényeges, erről beszél egyébként az oktató a videójában.
    És nem gondolom, hogy itt most egy médiahack vagy valami hasonló történt. Egyszerűen a srác csatornáját már nem csinálja, elengedte, a YouTube pedig eközben a háttérben elkezdte fordítani a videóit.

    Nem néztem meg a videót angolul, mert a német videóknál ki van kapcsolva a fordítás, lévén az az első idegen nyelvem és jól esik legalább egy kicsit gyakorolni ilyenkor.

    Miért a bejegyzés? Lehet, ha nem a „Fuck properly” fordítás jön szembe, akkor nem írom meg ezt a bejegyzést. De így nem tudtam szó nélkül hagyni azt. Viszont amiért ebből nem csak egy social media poszt lett egy smiley-val, hanem blog bejegyzés, az a figyelmeztetés:

    Nem szabad teljes mértéknem az AI-ra hagyatkozni. Rengeteg dologban segít, hatékonyabbá tesz, … de hibázik. És ha nem Te irányítasz, ha nem ellenőrzöd, akkor abból komolyabb problémák is születhetnek.

  • AI az iskolában: itt az OECD keretrendszere, magyarul is

    AI az iskolában: itt az OECD keretrendszere, magyarul is

    Kérdezz meg tíz kamaszt, használ-e AI-t. Tudod a választ.

    Egy 2025-ös felmérés szerint a 13-15 évesek 88%-a, a 16-18 évesek 96%-a hetente többször használ valamilyen AI eszközt. Innen indulunk.

    Az OECD erre csinált egy iránytűt, az AI Literacy keretrendszert. Jó hír, hogy magyarul is letölthető az ailiteracyframework.org oldalról.

    Rögtön az elején tisztázzuk, mert ezen sokan fennakadnak: ez nem tananyag. Nem tanterv, és nem új tantárgy. Kompetenciakeret, ami leírja, mit érdemes a diáknak tudnia és hogyan érdemes hozzáállnia. Bármelyik tantárgyban használható.

    Ez egyben a 2029-es PISA-mérés háttéranyaga is, ami a média- és MI-műveltséget fogja mérni. Tehát nagyjából ezt fogják kérni.

    Miért nem elég, ha csak használják

    Mert a puszta használat nem tudatos használat. Ott a dezinformáció, a torzítás, a hallucináció. Meg az adatvédelem és a digitális lábnyom, amikről a ProSuliban évek óta beszélünk.

    Egy amerikai kutatásban a tinédzserek 72%-a tekintett már társként az AI-ra. Volt, aki a mentális problémáit osztotta meg vele.

    Ez nem véletlen. Ezek a modellek pont úgy vannak felépítve, hogy emberi tulajdonságokat tükrözzenek és beszippantsanak. Ennek a kezelésére is meg kell tanítani a fiatalokat.

    A keret négy területe

    Interakció: ismerje fel a diák, hol találkozik AI-jal és hol emberrel. Ma már egy ügyfélszolgálati hívásban is ott van.

    Alkotás: az AI kreatív partner. Ötletelés, promptolás, iterálás. De az irányítás mindig nálunk marad. Ha a promptolás érdekel, erről külön videót csináltam.

    Kezelés: mit bízok a gépre és mit tartok meg magamnak. Az ítélőképességet, a kreativitást, az emberi kapcsolatokat magamnál.

    Formálás: ez a csúcs. Amikor a diák meglátja, hogy az AI nem természeti törvény, hanem emberi döntések eredménye. Reaktív dolog. Nem alkot magától, hanem válaszol arra, amit kérdezel.

    Mind a négy alatt ugyanaz a három pillér: tudás, készség, attitűd. Alap, közép és haladó szinten végigvezetve.

    Nem, nem arról van szó, hogy most a válladra teszek egy 64 oldalas dokumentumot azzal, hogy holnaptól alkalmazd minden órán. Iránymutatás. Ha elolvasod, jó, mert segít irányba állni.

    De egyedül tanárként ezt nem lehet megoldani. Kell hozzá az iskolavezetés, a szülők, a döntéshozók.